Krasznahorkaváralja

         A község történelme a korai középkorba nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a terület az Ákos-nemzetség (később Bebekek) tulajdonában volt. A kis település történelme szorosan összefügg Krasznahorka vára és annak tulajdonosai történelmével. A Bebekek több mint kétszáz évig tartó uralma után a hatalmas területeket magába foglaló uradalom 1578-ban az Andrássy család kezébe került. A község a középkori vár árnyékában élt és fejlődött. A levéltári anyagokban Krasznahorkaváraljával ritkán találkozunk, 1427-ben a községben található porták számát említik. A feljegyzés szerint abban az időben a faluban 67 porta volt. A mohácsi csata és a magyar seregek törököktől elszenvedett veresége után Gömörben is nehéz időszak következett. A falut 1569-ben és 1570-ben a törökök felgyújtották. 1642-ben a község véglegesen az Andrássy család örökös tulajdonába került, és 1757-ben mezővárosi rangra emelkedett.

         A község nyugalmas vagy éppen mozgalmas napjait erősen befolyásolták a várban történő események. A vár és a falu együttélését azonban mindenképp békésnek tekinthetjük. Az Andrássy család jelentős mértékben támogatta alattvalóit, ami a 19. században nyilvánult meg a legerőteljesebben.

         A község legrégebbi epítménye a Mindenszentek római katolikus templom, amelyet már a 14. század 30-as éveiben említenek. Az eredetileg gótikus templomot az évszázadok során többször átépítették, utoljára 1787-ben, az akkor uralkodó klasszicista szellemben. A gótikus építményből fennmaradt a poligonális záródású szentély és a gótikus hálóboltozat egyszerű, gúla alakú konzolokkal. A szentély északi falán található az eredeti, kőből készült szentségház (pasztofórium). Gömör különösen gazdag középkori falfestményekben. Krasznahorkaváralja rendelkezik minden adottsággal, hogy templomában középkori falképek terjedelmesebb ciklusait találjuk meg, mint amilyenekkel Pelsőcön, Csetneken, Hizsnyón is találkozunk. Egy kis részletet sikerült találni a templomhajó északi falán, amely magas színvonalról és ügyeskezű mesterről árulkodik. Az eredeti berendezésből azonban szinte semmi sem maradt fenn, mert 1895-ben a templomot gróf Andrássy Dénes hathatós támogatásával felújították, és belső terében új, neogótikus oltátokat helyeztek el. Erre a felújításra a diadalív fölött látható, a mecénás címerével díszített felirat emlékeztet.

         Dénes gróf és felesége, Franciska jótékonyságának nyomai a községben egyértelműen fellelhetők. Erre utal a falu mögötti erdőben 1898-ban elhelyezett méretes emléktábla is, amely az Andrássy-birtok alkalmazottai részére alapított nyugdíjalap létrehozására emlékeztet.

         A nagylelkű Franciska halála után Dénes emlékének erős kultuszát igyekezett létrehozni Rozsnyó környékén. Ennek egyik része a Krasznahorkaváralja közepén található Franciska tér is. A kis parkban 1903-ban felállított fekete obeliszk magyar nyelvű felirata Franciska grófnét és jótéteményeit dicséri.

         A Franciska térrel szemben áll gróf Andrássy Dénes galériájának épülete, amely a vár és a mauzóleum mellett a község igazi büszkesége. Andrássy Dénes korának egyik legjelentősebb műgyűjtője volt, aki kortárs művészek alkotásait gyűjtötte. A több mint száznegyven festményt számláló gyűjteménye számára önálló galériát építtetett. A szecessziós épület a budapesti műépítész-professzor, dr. Hültl Dezső tervei alapján épült. A görögkereszt alaprajzú, üveges tetős épület Dénes haláláig, 1913-ig szolgált képtárként, és látogatható volt a nyilvánosság részére. A gróf halála után, végakaratának megfelelően, a kiállított művek Budapestre kerültek. A krasznahorkaiak olyan művészek alkotásait csodálhatták meg itt, mint Böcklin, Stuck, Kaulbach, Lenbach vagy Pállik. A galéria megszűnése után az épületet 1945-ig Dénes unokaöccse, gróf Maldeghem Lajos és családja használta, akiknek kúriája közvetlenül a galéria mellett állt. Eltávozásuk után ezt a gyönyörű épületet méltatlanul csűrként és raktárként használták. Csak a 20. század 90-es évei elején bekövetkezett fordulat után újult meg a galéria tevékenysége a rozsnyói Bányászati Múzeum gondnoksága alatt. Sajnos az eredeti gyűjteményből csak egyetlen festmény látható itt, G. Paperitz Andrássy Dénes grófot ábrázoló portréja a 20. század kezdetéről, a többi a SZNM Betléri Múzeumának gyűjteményéből származik. Kivételt a jeles művész, Paczka Ferenc nagyméretű történelmi tárgyú olajfestménye képez 1884-ből. A festmény Attila hun vezér és felesége, a germán hercegnő, Ildikó nászéjszakájának drámáját ábrázolja. A képet gróf Andrássy Géza ajándékozta Rozsnyó városának, ahol éveken keresztül a városházát díszítette. Ma az attraktív, sok látogatót vonzó művek közé tartozik. Az épület északi falán látható az a neoreneszánsz majolika reliéf, amely a Mater Dei-t (Isteni Anyát) ábrázolja szentek társaságában. A reliéf valószínűleg a híres pécsi Zsolnay-féle porcelángyárban készült a 19. század második felében Luca Della Robia reneszánsz mintája alapján.